„Az elmúlt évtized világgazdasági újrarendeződésének pozitív mechanizmusai mellett, mint a növekvő beruházások, lakásépítések és infrastruktúrafejlesztés, komoly kihívásokat is hoztak a piaci szereplőknek. A most tapasztalható helyi és globális gazdasági környezet, a munkaerőhiány és az ehhez szorosan kapcsolódó szakmai kompetenciák meglehetősen kritikus szintre kerültek az építészeti tervezésben is, mégis új gondolatok és inspirációk jelentek meg ebben a szektorban. Fontos beszélni erről, mert ez a jelenség épített környezetünkre, városaink arculatára és így mindannyiunk vizuális kultúrájára hatással bír. Az építész szakmára kiemelten igaz az, hogy minden részletnek megvan a maga szerepe és azoknak a helyén is kell lenniük. Minden összefügg mindennel: a térbeli világ, ami az építészek munkája következtében láthatóvá válik, már a kezdetek óta meghatározza mindennapjainkat. A vizuális környezet fejlődésével nemcsak az üzleti befektetők, de a magánszektor is egyre jobban értékeli a magasabb építészeti minőséget. Azt persze mindenki tudja, hogy a piacon megtalálható sztenderdizálás, sematizálás és profithajsza még bőven meghatározói a piaci jelenlétnek, mégis két magyar tervező úgy gondolta, hogy érdemes fellépni azokkal a jelenségekkel szemben, amelyek gyengítik a hozzáadott értékek kifejezésre jutását. Idealizmus vagy úttörő gondolkodás? A nemzetközi építész tervező iroda, a Group Dyer magyar vezetői szerint egyik sem. Inkább egy cél, hogy az értékálló dolgok valóban keretrendszert adjanak a jövőbe mutató tervezéseknek.” -olvashatjuk a HVG májusban megjelent cikkében.
„ A Group Dyer, élén két angol és két budapesti építésszel, a társadalmi felelősségvállalást helyezik előtérbe.”
„…csakis annak van értelme, ha a gyermekeink és unokáink által használt épületeket úgy tervezik, hogy valóban egyfajta örökséget adhassanak az épített világnak.” – vallja Tamás és Balázs.
A teljes cikk az alábbi linkre kattintva olvasható: